Sítáborban voltunk...

Sítábori beszámoló (2017):

Idén szokás szerint január végén megrendezésre került iskolánk sítábora! Surányi tanár úr volt a táborvezető, és a síoktató, Pongrácz tanár úr a hódeszka tréner, Stetina Ildikó tanárnő pedig mindenki gyámolítója, és ő biztosította a lányok részvételét a művészeti szakgimnáziumból...A közel 5 órás autóbusz út viszonylag gyorsan telt, mivel filmeket néztünk közben! Apartman házakban volt a szállás, vízforralóval, tévével,  és nem utolsó sorban hajszárítóval felszerelve. A svédasztalos reggeli és vacsora alkalmával korlátlanul étkezhettünk, gazdag választékból, több fogásból! Medence, szauna, biliárd, pingpong, ingyen wifi segítette a regenerálódást. Valaki meg is jegyezte, hogy pasztörizálódott, miután a hegytető -14 fokos levegője után bevonult a 90 fokos szaunába... Az első napokban kissé felhős volt az ég, aztán kitisztult, a napsütést élvezhettük a "hütték" előtti nyugágyakban! Mindenki a kezdők közül gyorsan belejött a síelésbe, snowboardozásba, a félprofik pedig ugrásaikat tökéletesítették a pályákon, és igyekeztek minél több kilométert beletenni a lécekbe! Ehhez nagyban segítségükre volt az egyik 7km hosszú sípálya a sok másik mellett! A kedvenc pályánkra egyszerre 8 embert vitt el a felvonó, és nagyon jó hóviszonyok mellett a traffipax mellett elszáguldva 70 km/h feletti sebességet is lehetett mérni! Gyorsan elszaladt a 6 nap, és hazaindulásunk reggelén döbbenten kaptuk a híreket a veronai busz balesetéről! Megrázott bennünket a tragédia, és a mi sofőrünk biztonságosan haza hozott bennünket!

Élménybeszámoló egy résztvevő diák tollából (2016):

"Már nagyon izgatottan vártam az indulást, mikor odaértünk a gyülekezőhöz már volt ott pár család rajtunk kívül. Elsőként bementünk a felszerelésért a sí szertárba, onnét a busz mellé vitte mindenki a saját dolgát. A síbakancs nem a bőröndökkel és a sílécekkel utaztak, hanem a székeink alatt foglaltak helyet. Végül 8 óra fele elindultunk az Iskola mellől. Első megállónk a szombathelyi Tesco-nál volt, ahol tartottunk egy fél órás szünetet. Második megálló már Ausztriában volt egy benzinkútnál, ahol azon vigyorogtunk, hogy külön volt a nőknek fél méterrel nagyobb parkoló, mint a férfiaknak. Az utolsó megálló már a szálláshoz vezetett ahol 1-8 ágyas apartmanok voltak. Én két osztálytársammal és négy évfolyamtársammal voltam együtt. Az apartman fürdőből, konyhából, egy illemhelyiség, két szobából és egy nappaliból állt. A Szálláson az ágyak kényelmesek voltak és az ellátás is korrekt volt. Az első napon a Surányi tanár úr elkezdte az oktatást a síeléssel kapcsolatban. Először természetesen a kezdő pályákon síeltünk, de másnap már egy másik pályán is lemehettünk. Este általában beszélgettünk viccet meséltünk vagy az osztrák TV-t néztük. Harmadik nap már egész jól ment a síelés, de még ezen a napon is sok jó dolgot tanultunk. Hétfőn már a kezdő sízőket is szabadon engedte a tanár úr. A Berci faterjával elmentünk páran síelni egy csomó új pályán levitt minket. A nap végére nagyon eláztunk, mert esett a hó és az eső. Este elmentünk páran Wellnesbe, ahol úsztunk meg pihentünk. Az utolsó napon is dél előtt még síeltünk, délben gőzgombócot ettünk és kb 3 óra fele abba hagytuk a síelést. 16:00-kor indultunk haza és csak Szombathelyen álltunk meg pihenni. Ahogy megérkeztünk a sífelszerelést és a bakancsot vissza kellett vinni a szertárba és lehetett haza menni. Nagyjából ez lenne a mi kis élménybeszámolónk köszönjük hogy megoszthattuk ezt mindenkivel. Jövőre is szívesen elmegyünk ebbe a táborba."